1) Vállalkozásunk az elvégzett munkákra köteles jótállást vállalni az egyes javító-, karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet előírásai alapján. A kormányrendelet jelen Vállalási szabályzat 1. számú mellékletét képezi.
2) Előfeltétel, hogy a végzett javítás (áfát és anyagköltséget is magában foglaló) díja a húszezer forintot meghaladja.
3) A jótállási idő a szolgáltatás elvégzése után a gépkocsinak a megrendelő vagy megbízottja/meghatalmazottja részére történő átadásával kezdődik. A jótállás időtartama 6 (hat) hónap.
4) Nem áll fenn a vállalkozás jótállási felelőssége, ha a javító-karbantartó szolgáltatást a szolgáltatás tárgyát képező dologra vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették.
5) A megrendelő a jótállási igényt a szolgáltatás alkalmával kapott Jótállási jegy vagy ennek hiányában a számla bemutatásával a hiba észlelése után, a jótállási időszakon belül történő írásbeli bejelentéssel érvényesítheti.
6) A jótállást a vállalkozásunk saját telephelyein teljesíti. A gépkocsi be- és visszaszállításáról a megrendelő köteles gondoskodni.
7) Nem érvényesíthető a jótállási igény:
– a megrendelő által hozott alkatrészre;
– ha a hiba rendellenes használat, vagy karambol következménye;
– ha a hiba természetes elhasználódás következménye
– ha a természetes elhasználódás miatt a beszabályozás sikertelen.
Az ügyfél által hozott alkatrész rejtett hibája esetén a vállalkozást semmiféle felelősség nem terheli.
8) Jótállási feltételként vállalkozásunk a javítással kapcsolatban, műszakilag indokoltan előírhat meghatározott km teljesítményhez kötött, a gyári előírásokkal azonos kötelező – nem díjmentes – átvizsgálást, olajcserét, vagy egyéb műveletet (pl.: fődarab nagyjavításánál).
9) Megszűnik a jótállási kötelezettség, ha:
– a megrendelő az előírt átvizsgálásokat nem, vagy nem az előírt km határérték elérésekor végezteti el;
– a gépkocsin a javított egység külső behatásra megsérül, vagy megsemmisül
– a gépkocsit nem a gyártómű által adott kezelési utasításban leírtak szerint üzemeltették;
– a gépkocsin a javított részt a vállalkozáson kívül más megbontja, átalakítja, javítja;
– a gépkocsit hibás km-számlálóval üzemeltetik.
Szakszerűtlen kezelésnek minősül, ha:
– a gépkocsit nem az előírt tüzelőanyagokat, kenőanyagokat használják;
– a gépkocsit a meghibásodás után tovább üzemeltetik, ami további rongálódást idéz elő;
– a gépkocsit nem megfelelő módon tárolják;
– a gépkocsit oktatásra használják;
– a gépkocsit túlterhelik, vagy nem rendeltetésszerűen használják;
– a gépkocsival versenyen vesznek részt.
10) Nem vonatkozik a jótállás:
– izzókra;
– különféle üvegekre, kivéve, ha a szélvédőüveg torzít, vagy gyártáshibás;
– műanyag búrák törésére
11) Amennyiben a megrendelés a vállalkozás által alkalmazott legjobb javító-karbantartási technológiától eltérne, a vállalkozás a munka elvégzését megtagadhatja. Ha a megrendelő szakszerűtlen munkát kíván elvégeztetni, a megrendelő kérésére a vállalkozás szükséghelyzetben elvégezheti azt, ha a hiba nem a gépjármű üzembiztonságát befolyásoló alkatrészeit érinti. Ebben az esetben közölni kell, hogy a végzett munkáért a vállalkozás felelősséget nem vállal, és az elvégzett munka hátrányosan befolyásolja a gépjármű további használhatóságát, teljesítőképességét vagy használatának módját, időtartamát.
Ilyen esetben a következőket kell feltüntetni a számlán:
„A javítást az Ön kívánságának megfelelően végeztük el, eltérve a technológiai előírásokban foglaltaktól, éppen ezért a végzett munkáért garanciát, jótállást, felelősséget nem vállalunk, és a gépjármű is csak korlátozott mértékben használható. A tulajdonos vagy képviselője a gépkocsit saját felelősségére vitte el!”
12) Fogyasztói szerződések esetén a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet előírásai az irányadók.
Jótállási igény bejelentése
1) A fogyasztó jótállási igényét az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004 (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján a vállalkozás által kiállított Jótállási jeggyel, ennek hiányában az ellenérték megfizetését igazoló számlával érvényesítheti.
2) Szavatossági igénye érvényesítésekor a szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania. Ha a vállalkozás a szerződés megkötését vitatja, köteles felhívni a fogyasztó figyelmét a panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének – a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltakkal összhangban álló – módjára.
3) A szolgáltatás akkor tekinthető hibásnak, ha a vállalkozás a munkafelvétel során feltárt hibákat és a megrendelt javításokat bizonyítható módon nem, vagy rosszul végezte el, de a munka ellenértékét a számlában felszámította. Nem tekinthető hibás szolgáltatásnak, ha a vállalkozás a jármű megbontása során olyan hibát észlel, ami a hibafelvétel alkalmával nem volt megállapítható és a megrendelő az utólagosan tudomására hozott hiba kijavítását vállalkozásunknál nem rendelte meg.
4) A téves hibafelvételezés alapján szükségtelenül végzett munka ellenértékének kifizetését megrendelő megtagadhatja.
5) Jogos igény esetén megrendelő követelheti:
-a hibásan végzett munka kijavítását, vagy a díj arányos csökkentését;
– az elvégzett munkával összefüggésben keletkezett hiba díjmentes kijavítását;
– ha az elvégzett szolgáltatás teljesen alkalmatlan, továbbá, ha a vállalkozásunk a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja, vagy végzi el, megrendelő a díj kifizetését megtagadhatja, illetve a már kifizetett díjat visszakövetelheti (a kijavítási határidő nem haladhatja meg az eredeti vállalási határidőt);
– ha a vállalkozás a kijavítandó hibát tévesen állapította meg, a szükségtelenül végzett munka ellenértékét nem követelheti, illetve az ezért kifizetett díjat köteles visszafizetni.
6) A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:
– a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
– a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében nyújtott szolgáltatás megnevezését és vételárát,
– a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját,
– a hiba bejelentésének időpontját,
– a hiba leírását,
– a szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.
7) Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni.
8) A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
9) A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
10) Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.
11) A vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni.
13) A szavatossági vagy jótállási igény bejelentése nem minősül a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti panasznak.
Budapest 2025.01.06.